Alhazen, vagyis teljes nevén: Abu Ali Mohammed Ben el-Hasan Ibn el Heitham el Basri, hires arab természettudós 965-ben született Basra-ban.
            A kalifa meghivására Cahirába ment, hogy a Nílusnak a terméshez szükséges évenként megújuló áradásait folyamszabályozási munkálatokkal biztosítsa. Midőn ez nem sikerült, hogy a kalifa haragját kikerülje, őrültséget színlelt. A kalifa halála után elkobzott vagyonát visszakapta.
            Főműve 1572-ben jelent meg latin fordításban: „Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII” cím alatt. Alhazen az optikai fejlődésben Ptolemaiosz és Roger Bacon között foglal helyet. Világosan kimondja, hogy a fénysugár nem a szemből, hanem a tárgyakból indul ki és a szem csak felfogó eszközül szolgál. A tükrözés törvényeit tökéletesen ismeri és azokat sík-, gömb- és egyéb alakú tükrökre alkalmazza. Ismeretes az Alhazen-féle optikai probléma, mely szerint a tükörnek azt a pontját keressük, ahol a visszaverődés történik, ha a fénylő pont és a szem helye ismeretes. A fénytörés törvényét még nem ismerte, de már szól a gömbsüveg nagyító képességéről. Művében a sötétkamráról (camera obscura) leírást készít, annak működését a fény egyenes vonalú terjedésével magyarázza. Alhazen műve kizárólag a geometriai optikára vonatkozik.
            Cahirában hunyt el 1038-ban.