André Marie Ampére 1775. január 22-én született Lyonban. Apja jómódú kereskedő volt, aki nagy gonddal nevelte és neveltette fiát. Az élénk eszű, érdeklődő ifjúnak hamar felkeltették érdeklődését a természettudományok és a matematika. Sok időt töltött apja könyvtárában, hogy elsajátítsa a számelmélet alapjait. Számos filozófiai művet olvasott és latinul is megtanult.
            1793-ban apja a francia forradalom áldozata lett. Ampére letargikus állapotba került, ahonnan Rousseau botanikai leveleinek és a római költők (Horatius) műveinek az olvasása szabadította ki. Lyonban magántanítással kezdett foglalkozni, majd 1801-ben Bourg városában a kerületi központi iskola fizikatanára lett. Ebben az évben, Lyonban kinyomatta a szerencsejátékok új elméletéről szóló könyvét, ami annyira megtetszett Lalande és Delambre francia matematikusoknak, hogy 1805-ben Párizsba hívták az École Polytechnique tanárának. Itt 1809-től a fizika professzora lesz. A differenciálegyenletekkel foglalkozó tudományos munkáinak elismeréseként 1814-ben kinevezték az Institut tagjává (ebből a tudományos intézetből fejlődött ki a későbbi Francia Tudományos Akadémia). 1824-ben a Collége de France kísérleti fizikai tanszék professzorává nevezték ki. Hosszú időn át ellátta a francia kollégiumok számvevői hivatalát is. Utolsó éveiben egészsége nagyon megromlott, és tudományos érdeklődése is megcsappant. 1836. július 10-én hunyt el, Marseille-be vezető hivatalos útján.
            Ampére a munkásságával tulajdonképp egy új tudományágat teremtett: az elektrodinamikát. 1820-ban fedezte fel, hogy az egyirányú áramok vonzzák, az ellenkező irányúak pedig taszítják egymást. Később kimutatta a nem párhuzamos áramok kölcsönhatását is.
            Ampére-t az elektrodinamika Newtonjának hívták. Az elektrodinamika szót is ő használta először 1820-ban. Ampére nem csak matematikus, fizikus volt, hanem kémikus is: az elsők egyike volt, akik megkülönböztették az atomokat és a molekulákat. 1814-ben Avogadrotól függetlenül kidolgozta azt a törvényt, amit Avogadro-Ampére törvénynek is nevezünk. Ez a törvény kimondja hogy minden azonos nyomású, térfogatú és hőmérsékletű gáz ugyanannyi részecskét tartalmaz . Ampére kidolgozott több kísérletezési eljárást és feltalált több mérőműszert is. Az ő nevéhez fűződik a galvanométer, az elektromos távíró és az elektromágnes feltalálása. Élete vége felé elkezdett a tudományok filozófiája után érdeklődni. Kísérletet tett a tudományok osztályozására is. Nevét az elektromos áramerősség mértékegysége, az amper őrzi.