A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Girolamo Cardano
(1501 – 1576)

            Girolamo Cardano olasz orvos, fizikus és matematikus 1501-ben született. Furcsa és hányatott sorsú ember volt, gazdag és művelt. Nagy lelkesedéssel foglalkozott sokféle tudományos munkával. Fő műve az 1545-ben megjelent „A nagy művészet, vagyis az algebrai szabályokról” című könyv, amelyben összefoglalta korának algebrai ismereteit. Könyvében szerepel a tévesen, róla elnevezett képlet, a harmadfokú egyenlet megoldó formulája. A képletet valójában Tartaglia, olasz matematikus kidolgozott ki, s Cardano a könyvében csak nyilvánosságra hozta a megoldást. Bár a felfedezés érdemét egy pillanatig sem mondta magáénak, s a képlet szerzőjeként Tartagliát nevezte meg, a képlet Cardano-féle képlet néven vonult be a köztudatba.
            Cardano nevét viseli egy speciális inga felfüggesztés, amely lehetővé teszi az inga lényeges amplitúdó csökkenés nélküli bármilyen irányú kitérítését.
            Cardano 1576-ban hunyt el.