A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Henry Cavendish
(1731. október 10. – 1810. február 24.)

            Henry Cavendish angol fizikus és kémikus 1731. október 10.-én született franciaországi Nizzában. A Királyi Társaság (Royal Society) tagja. A levegőből leválasztott és sűrűségméréssel azonosított több gázt, egyebek között a hidrogént, amiről ő ismerte fel, hogy önálló elem. 1783-ban (James Watt-tal egyidőben, tőle függetlenül) felismerte, hogy a víz nem elem, hanem a hidrogén égésterméke. Felismerte, hogy a levegő oxigén és nitrogén keveréke, amiben mintegy százaléknyi inert gáz is található. A fizikai kémiában főleg a fázisátmenetek foglalkoztatták; megalkotta a látens olvadás- és párolgáshő fogalmát. Érzékeny torziós mérleg segítségével (amit később Eötvös Loránd fejlesztett tovább) igazolta Newton gravitációs törvényét, és meghatározta (1798-ban) a gravitációs állandót. Az angliai Clapham-ben hunyt el 1810. február 24.-én.
            Cavendish családja emlékére alapította 1871-ben a cambridge-i egyetemen a Cavendish Laboratóriumot.