Gustave Gaspard Coriolis francia mérnök és matematikus 1792. május 21.-én született Párizsban. Elsőként írta le a forgó test mozgására ható – később róla elnevezett – ún. Coriolis-erőt, amely óriási jelentőségű a meteorológiában, a ballisztikában és az oceanográfiában.
            Coriolis 1816 és 1838 között Párizsban az École Polytechnique analízis és mechanika tanársegéde volt. Első nagyobb könyvében, az 1829-bn megjelent „Du calcul de l'effect des machines” (A mechanikai hatás számításáról) c. művében vezette be a munka és a kinetikus energia fogalmát mai tudományos tartalmuknak megfelelően. Az alkalmazott mechanika kérdéseit elméleti elvek alapján közelítette meg.
            1835-ben tette közzé "Sur les équations du mouvement relatif des systemes de corps" (A testrendszerek relatív mozgásának egyenleteiről) c. tanulmányát. Ebben megmutatta, hogy a mozgással együtt járó szokásos hatásokon kívül forgó felületen a mozgás irányára merőlegesen tehetetlenségi erő hat a testre. Ez az erő görbült pályára kényszeríti a testet, mely különben egyenes pályán mozogna. A Földön a Coriolis-erő határozza meg az általános szélirányokat, ez váltja ki a hurrikánok és tornádók forgását.
            Coriolis még ebben az évben kiadta a „Théorie mathématique des effects du jeu de billiard” (A biliárdjáték matematikai elmélete) című művét.
            Párizsban hunyt el 1843. szeptember 19.-én.