A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Charles de Augustin Coulomb
(1736. június 14. -1806. augusztus 23.)

            Charles de Augustin Coulomb francia mérnök, fizikus 1736. június 14.-én született Angoulemben, jómódú családban. Párizsban tanul, és ott fejezi be matematikai és természettudományi tanulmányait. Katonai pályára lépett, és a műszaki csapatoknál szolgált. Tíz évet töltött Martinique szigetén, ő tervezte a sziget Bourbon-erődjét. Szolgálatának ellátása mellett már itt is foglalkozott tudományos munkákkal. Főleg a műszaki mechanika és a statika problémái érdekelték. 1776-ban visszatért Párizsba, és innentől csak a tudománynak szentelte az idejét. Részt vett a Francia Tudományos Akadémia navigációs berendezésének tökéletesítésére kiírt pályázaton, és kitűnő dolgozatával ki is érdemelte a pályadíjat. Ekkor kezdte részletesebben tanulmányozni a mágnesességet s főképp a hő hatását a mágnes tulajdonságaira. Az iránytű tökéletesítéséért, valamint az egyszerű gépek elméletének kidolgozásáért az Akadémia 1782-ben beválasztotta tagjai sorába.
            Neve ismertté vált a tudományos világban. 1784-ben tette közzé híres dolgozatát a később róla elnevezett torziós mérlegről, amelyben leírta, miképpen függ össze a mérleg fonalát elcsavaró torziós nyomaték, az elcsavarodás szöge, a fonal hossza és átmérője. Így határozta meg 1785 és 1789 között azt az erőt, amely két pontszerű elektromos töltés között jelentkezik, megállapítva, hogy ez az erő egyenesen arányos a töltések szorzatával, és fordítottan arányos a töltések távolságának a négyzetével. Ez az elektromosság Coulomb törvénye. Felismerte továbbá, hogy az elektromos töltés a testeken nem a vegyi jellegük szerint oszlik meg, és kimutatta, hogy a töltött vezető felületének közelében az elektrosztatikus tér erőssége arányos a töltés felületével. Tudományos tevékenysége mellett, mint szakértő, szigorúan bírálta a bretagne-i csatornák tervét. Befolyásos ellenfelei úgy álltak bosszút rajta, hogy koholt vádakkal börtönbe záratták. Innen kiszabadulva beadta lemondását, de azt nem fogadták el, sőt újra őt küldték a csatornatervek felülvizsgálatára. A francia forradalom kitörésekor azonban végleg visszavonult, és Blois melletti birtokán kizárólag tudományos feladatokkal foglalkozott. Ekkor jelent meg az a munkája, melyben a kétféle fluidum (a későbbi pozitív és negatív töltés) létezéséről szóló elgondolását kiterjesztette a mágnesességre is, és megfogalmazta a mágneses Coulomb-törvényt. Coulomb jelentősége abban áll, hogy mennyiségi módszereket vezetett be az elektromosság és a mágnesesség tudományába, alkalmazva rájuk a newtoni mechanika alapelveit. 1806. augusztus 23.-án halt meg Párizsban.
            Tiszteletére, az elektromos töltés SI mértékegységét coulombnak nevezték el.