Humphry Davy angol kémikus és fizikus 1778. december 17.-én született a Cornwallisban fekvő Penzanceban született. Már korán szorgalmasan foglalkozott kémiai tanulmányokkal és 1798-ban az akkor Bristolban alapított Pneumatic Institution kémikusa lett. Itt Davy a dinitrogénoxid mámorító hatását tanulmányozta. 1801-ben a Royal Institution-on kémia tanár lett, s még ugyanazon évben  a Royal Society tagjává választották, melynek utóbb 1820-tól 1827-ig az elnöke is volt. A francia akadémia Davy-t 1808-ban. a Napóleon által alapított második galvándíjjal tüntette ki. 1813-ben megkapja a Sir címet is. Davy hírnevét a galvánáramnak a különböző vegyületekre való hatása vizsgálatával alapozta meg. E vizsgálatok nyomán 1807-ben a káliumot és a nátriumot, majd az alkáli földfémeket elsőként állította elő. Ő ismerte fel továbbá a klórnak elem voltát, s hogy oxigéntől mentes savak is léteznek.
            Híres biztosító lámpását 1815 őszén találata fel. A Davy-lámpát olyan bányákban használják, amelyekben robbanó gázok fejlődnek pl.:metán. A petróleumlángot sűrű fémhálóból való burkolat veszi körül, melynek kis hézagain a robbanó gáz ugyan behatolhat, s benn a lámpában apró robbanással eléghet, de a láng melegét a jó hővezető fémhálózat visszatartja a lámpát körülvevő gázoktól, s így azok meg nem gyulladhatnak. Biztonság kedvéért a lámpa zárja úgy van készítve, hogy a munkás a lámpát égő állapotban szét nem szedheti.
            Davy Genfben hunyt el 1829. május 29.-én.