Benjamin Franklin amerikai író, polgári demokrata politikus, diplomata, természettudós és filozófus 1706. január 17.-én Bostonban született egy 15 gyermekes szegény család tizedik gyermekeként. Fiatalon könyvnyomdát alapított és 1728-ban Művelődési Kört is létrehozott, ami később könyvtár lett. 1743-ban megalapította az Amerikai Filozófiai Társaságot (American Philosophical Society) hogy a tudományos élet képviselőinek lehetőségük legyen találmányaik megvitatására. Elektromos kutatásokba kezdett, és életének további részében ezzel foglalkozott más egyéb tudományos vizsgálatokon, politikai küzdelmeken és a pénzkeresésen felül.
            Franklin volt az első tudós, aki bevezette a pozitív és negatív töltések fogalmát és ő ismerte fel elsőként a töltésmegmaradás törvényét is. 1750-ben publikálta javaslatát egy kísérletre, mely igazolja azt, hogy a villám elektromos természetű. Ebben egy papírsárkány feleresztését javasolta olyan viharban, amelyben várhatóan a továbbiakban villámlani fog. 1752. május 10.-én Thomas-François Dalibard Franciaországban végrehajtotta Franklin kísérletét 40 láb magas vasrudat használva sárkány helyett, és elektromos szikrákat hozott létre a felhőkből. Franklin június 15-én hajtotta végre híres sárkányos kísérletét Philadelphiában és szintén sikeresen hozott létre szikrákat egy felhőből (nem tudva arról, hogy Dalibard 36 nappal korábban ezt megtette). Franklin kísérletét csak 1767-ben jegyezte le Joseph Priestley Az elektromosság története és jelen állapota (History and Present Status of Electricity) című művében. Franklin elektromos kísérletei vezettek a villámhárító felfedezéséhez. Észrevette, hogy a hegyes végű vezetők képesek csendesen levezetni a kisülést, méghozzá jóval távolabbi helyen is. Úgy vélte, hogy ez a tudás hasznos lehet, ha a házakat meg akarjuk védeni a villámoktól. Az elektromossággal kapcsolatos munkáinak elismeréseképpen 1753-ban a Királyi Társulat Copley-érmét kapta meg és 1756-ban ő lett annak a néhány 18. századi amerikainak az egyike, akit taggá választottak. Az elektromos töltés cgs-egységét az ő tiszteletére nevezték el franklinnek.
            1743. október 21-én egy északkeleti vihar meghiúsította Franklin számára egy napfogyatkozás megfigyelését. Fiútestvérével levelezve Franklin megtudta, hogy a vihar nem érte el Bostont, csak a fogyatkozás után, jóllehet Boston észak-keletre van Philadelphiától. Ebből arra következtetett, hogy a viharok nem mindig abba az irányba haladnak, amelybe a fő szélirány mutat, ennek a megállapításnak komoly befolyása volt a meteorológiára.
            Franklin felfedezte a hűtés egyik alapelvét egy nagyon meleg napon tett megfigyelésével: szellőben nedves ruhában hűvösebb maradt a bőre, mint szárazban. Hogy megértse ezt a jelenséget, Franklin kísérleteket végzett. Egy 1758-as meleg napon az angliai Cambridge-ben Franklin és tudóstársa John Hadley egy higanyhőmérő gömbjét folyamatosan nedvesítették éterrel és fújtatót használtak az éter elpárologtatására. Minden egymást követő párologás során a hőmérő alacsonyabb értéket mutatott, végül elérték a -14 °C-ot. Másik hőmérő mutatta, hogy a szoba hőmérséklete állandó 18 °C volt. Hűtés párologtatással (Cooling by Evaporation) című levelében Franklin megállapította, hogy „látható a lehetőség, hogy egy embert halálra fagyasszunk egy meleg nyári napon”. Minden évben a fagyasztóipar Franklin-érmet ad ki ennek a megfigyelésnek a tiszteletére.
            Ő alapította meg a pennsylvániai egyetemet, az első közkönyvtárat, az első tűzoltócsapatot Amerikában, elsőként hozott össze egy össznemzeti újságot és továbbfejlesztette a postaszolgálatot. 1757-ben Pennsylvania teljhatalmú megbízottjaként Angliába utazott és igyekezett megakadályozni a fegyveres összecsapást a gyarmatok és az anyaország között. 1776-ban kezdeményezte az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot. Anglia után Franciaországba utazott és elérte a katonai szövetség létrehozását Franciaországgal. Ezzel a függetlenségi háború fordulatot vett, és az 1783-as békeszerződésben Anglia elismerte az Egyesült Államok függetlenségét.
            Philadelphiában hunyt el 1790. április 17.-én. Az egy dolláros bankjegyen látható az arcképe.