Joseph-Louis Gay-Lussac francia vegyész és fizikus; a gázok viselkedésének és a kémiai analízis technikáinak úttörő kutatója, a meteorológia egyik megalapítója 1778. december 6.-án született Saint-Léonard-de-Noblat-ban.
            Az ifjú Gay-Lussac 1797-től 1800-ig az új párizsi École Polytechnique hallgatója volt. További mérnöki tanulmányokba kezdett, de 1801-ben Claude-Louis Berthollet, a kitűnő vegyész asszisztensének hívta és abbahagyta tanulmányait. Első fontosabb kutatásai a gázok hőmérsékleti tágulására irányultak. 1802-ben kimutatta, hogy azonos hőmérsékletemelkedés hatására minden gáz a térfogatának ugyanakkora hányadával tágul. Ennek a közös hőtágulási együtthatónak a létezése tette lehetővé egy új hőmérsékleti skála kialakítását (Kelvin skála).
Gay-Lussac és Biot 1804. augusztus 24.-én egy hidrogéntöltésű léggömbbel kb. 4000 m magasságba emelkedtek, hogy a Föld mágneses térerősségének a magasság szerint esetleges változását tanulmányozzák, de eredményeik nem voltak megfelelőek. Ezért Gay-Lussac 1804. szeptember 9.-én egyedül szállt fel és 7016 m-es magasságot ért el, ezzel magassági rekordot ért el. Ekkor megismételte a mágneses méréseket, tanulmányozta a nyomás és a hőmérséklet változásait, több mint 6000 m magasságban levegőmintákat gyűjtött. Arra következtetett, hogy a Föld mágneses terének erőssége és a légkör kémiai összetétele az általa elért magasságig nem változik.
            A víz összetételét tanulmányozva felismerte, hogy az akkor keletkezik, amikor két rész hidrogén egy rész oxigénnel egyesül. Saját kísérletei, mások már közzétett eredményeivel összhangban, arra a következtetésre vezették, hogy a gázok nagyon egyszerű arányokban vegyülnek, és a vegyüléskor végbemenő térfogatcsökkenés is egyszerű viszonyban áll a gázok térfogatával, legalábbis az egyik gázéval. Ez az összefüggés a vegyülő térfogatok törvénye vagy a Gay-Lussac-törvény. Az említett egyszerű arányok közé tartozik a hidrogén-klorid és az ammónia egyenlő térfogatokban való vegyülése, ill. a szén-monoxid és az oxigén vegyülő térfogatai közti 2:1 arány. Ez a kijelentése vezette Avogadrot saját törvényének megalkotásához.
            A Gay-Lussacról elnevezett másik törvény, melyet 1802-ben ismert fel, azt állítja, hogy egy adott térfogatú gáz nyomása egyenesen arányos az abszolút hőmérsékletével, vagyis izochor feltételek között a gáz nyomásának és az abszolút hőmérsékletének a hányadosa állandó. Ez a törvény igaz, mert a gáz hőmérséklete a kinetikai energiájának mértéke, ahogy a gáz kinetikai energiája nő, a molekulái egyre sűrűbben ütköznek a tartály falával nagyobb nyomást okozva.
            További munkái közül fontosak a növényi és állati anyagok elemzései, a sók oldhatóságának vizsgálata a hőmérséklet függvényében, a térfogatos analízis terén elért fontos eredményei. 1832-ben lemondott fizikaprofesszori állásáról, a párizsi Nemzeti Természetrajzi Múzeum kémiai vezetője lett. Jó néhány tanácsadói feladatot is ellátott, műszaki ismereteire alapozva tett javaslatokat ipari vegyi eljárások továbbfejlesztésére. További kutatásaival az ipari kémia számára rendkívül fontos módszereket fejlesztett ki az előállítás és a tanulmányozás területén.
            Párizsban hunyt el 1850. május 9.-én.