Heron alexandriai matematikus, fizikus, a római korszak egyik legjelentősebb tudósa Kr.e. 284-ben született. Életéről szinte semmit sem tudunk. Sokoldalú, széles érdeklődésű egyéniség volt. Technikai találmányai is voltak, legjelentősebb eredményeit a mechanika területén érte el. Matematikai írásai gyűjteményes jellegűek és éppen ezért igen nehéz elválasztani az általa feltalált eredményeket a másokétól. Munkáiban könnyű kimutatni az egyiptomi, hindu, babiloni vagy éppen az euklidészi hatást.
            Eredetiben maradt ránk - az 1896-ban megtalált- „Metrika” című munkája, amelyben a síkidomok és a testek terület- és térfogatszámításával foglalkozik. A háromszög területét számító „Heron-képlet”, amelyek geometriai bizonyítását adta, minden bizonnyal Arkhimédész felfedezése. Az egységtörtekkel való műveletek egyiptomi befolyást mutatnak, míg a szabályos testek térfogatképletei Euklidészt juttatják eszünkbe. Tárgyalja két pont magasságkülönbségének meghatározását, az egyenes kitűzését két nem összelátható pont között, hozzáférhetetlen pontok magasságának megállapítását, a terület meghatározásokat, két csillag által adott szög megmérését, a mérőlánc helyett a mérőkerékkel való távolságmérést nagy távolságok esetén. Ez utóbbi szerkezet ismert kerületű kerékből és egy fogaskerék áttételű fordulatszámlálóból állt. A fordulatszám és a kerék kerületének szorzata adta a megtett út hosszát.
            Heron előadásai nyomán keletkeztek a „Geometrika” című művek. Az ezekben található, az évek folyamán változó anyagban összekeveredtek a Heron tanította ismeretek a tanítványok kiegészítéseivel. Heron jelentős munkája a földmérés tankönyve, a „Dioptrika” is. Heronnak hatalmas érdeme, hogy széles áttekintést adott az ókori mértanról, nélküle a földmérés ókori módszereiről szinte semmit sem tudnánk.
            Heron Kr.e. 221-ben hunyt el.