Gustav Robert Kirchhoff német fizikus a poroszországi Königsbergben született 1824. március 12.-én. Robert Bunsen német kémikussal együtt a színképelemzés (spektrumanalízis) elméletének megalapozója. A színképelemzés a felhevített anyagok kibocsátotta fény felbontása útján következtet a kémiai összetételre.
            Kirchhoff először elektromosságtannal foglalkozott és 1845-ben tette közzé a híres Kirchhoff-törvényeket, amelyek lehetővé teszik az áram, a feszültség és az ellenállások számítását villamos hálózatokban. Kiterjesztette Georg Simon Ohm német fizikus elméletét, az áram folyását leíró egyenleteket általánosította háromdimenziós vezető esetére.
            Kirchhoff 1847-ben fizetés nélküli előadó lett a Berlini Egyetemen, majd 1850-54 között fizikaprofesszor a Breslaui (ma Wroclaw, Lengyelország) Egyetemen. Itt ismerkedik meg, és köt szoros barátságot Bunsennel, akivel megkezdik a színképelemzés módszerének a kidolgozását. Felismeri, hogy egy test hősugárzási képessége arányos hőelnyelési képességével.
            A Heidelbergi Egyetemen 1855-ben nevezték ki fizikaprofesszorrá, itt dolgozta ki - Bunsennel együtt - a színképelemzés módszerét. Megmutatták, hogy minden izzásig hevített elem rá jellemző színű fényt bocsát ki. Ezt a fényt prizmával felbontva minden egyes elemre jellemző egyedi hullámhossz-sorozat adódik. 1859-ben magyarázatot találnak a kibocsátási (emissziós) és az elnyelési (adszorpciós) színkép kapcsolatára. Megmutatják, hogy egy felhevített gáz ugyanolyan fényt nyel el, mint amilyet kibocsátanak. Az új kutatási eszköz alkalmazásával két új elemet fedeztek fel: 1860-ban a céziumot és 1861-ben a rubídiumot.
            Kirchhoff tovább lépett, a színképelemzést a Nap összetételének a tanulmányozására alkalmazta. Azt találta, hogy a fénynek gázon való áthaladásakor a gáz azokat a hullámhosszakat nyeli el, amelyeket felhevítve kibocsát. Ezzel az elvvel magyarázta meg a Nap színképében talált sok sötét vonalat, a Fraunhofer-vonalakat. Ezzel a felfedezéssel új korszak kezdődött a csillagászatban.
            Kirchhoffot 1875-ben a Berlini Egyetem matematikai fizika professzorává nevezték ki, ahol haláláig tanított. Berlinben hunyt el 1887. október 17.-én.