A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Julius Plücker
(1801. június 16. – 1868. május 22.)

            Julius Plücker német matematikus és fizikus 1801. június 16-án született Elberfeldben. Egy rajnai kereskedőcsalád gyermeke volt, aki a düsseldorfi gimnázium elvégzése után Bonnban, Heidelbergben, Berlinben és Párizsban folytatta egyetemi tanulmányait. 1824-ben a marburgi egyetemen doktorált. 1825-ben a bonni egyetem magántanára lett, majd 1828-tól rendkívüli tanári kinevezést kapott. 1833-tól tanított a berlini egyetemen és a Friedrich Wilhelm Gimnáziumban is. Professzori kinevezését Bonnban kapta meg, ahol 1836-tól 1847-ig a matematikai és 1847-től a haláláig a fizikai tanszéken tartott előadásokat. Angliában több elismerésben részesült, mint hazájában. 1868-ban neki ítélte a Royal Society a Copley-medált.
            Az analitikus geometria területén elért értékes matematikai munkássága mellett jelentős fizikai felfedezéseket is tett. 1848-ban kezdett a para- és diamágneses jelenségekkel foglalkozni. Különösen a kristályok mágneses tulajdonságának felderítésében végzett kísérleteket, melyek során felfedezte, hogy a nem szabályos rendszerű kristályok mágneses tengelyei összeesnek vagy a kristálytani főtengellyel, vagy az optikai tengellyel, valamint rájött, hogy a két optikai tengelyű kristályoknak szintén két mágneses tengelyük van.
            1850-es években figyelme a gázkisülési csövek felé fordult. Plücker 1854-ben felfedezi azt, hogy ha erősen ritkított gázt tartalmazó üvegcső két elektródjára egy Ruhmkorff-féle szikrainduktor segítségével nagyfeszültséget kapcsol, akkor a csőben világító gázoszlop lesz megfigyelhető. Ez a gázoszlop mágneses térben eltéríthető. Különböző gázok különböző színűek, és a színképük vonalas. Kirchhoffot és Bunsent megelőzve rájön, hogy a színkép vonalai az adott elemre jellemzőek.
            A Geissler üvegtechnikus által készített csövekben 1859-ben azt tapasztalja, hogy nagy ritkítás esetén a csőben a kisülési jelenség megszűnte után a katóddal szemközti falon a zöldesen világító foltok megmaradnak, és e foltok helyzete is megváltoztatható mágnes mezővel. Így fedezi fel a láthatatlan katódsugárzást.
            Plücker 1868. május 22.-én hunyt el Bonn-ban.