Georg Hermann Quincke német fizikus Frankfurtban született 1834. november 19.-én. Tanulmányait Königsbergben és Heidelbergben végezte, majd 1858-ban Berlinben rakta le a doktorátusát. 1859-ben egyetemi magánoktató lett Berlinben, majd 1872-ben a wülzburgi egyetemen kinevezték professzornak. 1875-ben a fizika professzora lett Heidelbergben, ahol az 1907-es nyugdíjba vonulásáig oktató maradt.
            Doktori disszertációjának témája a higany kapilláris szilárdsága volt, és minden kapilláris jelenségről szóló vizsgálata nagy klasszikus lett, de elismerten tevékenykedett egy, a fényről szóló kísérleti tanulmányban is. A Royal Society of London tiszteletbeli kutató ösztöndíjasának választották. Több kísérleti eszközzel segítette a fizika és más tárgyak fejlődését. Ezek közül kiemelkedik az az interferenciacső, amelyet 1866-ban készített, a hang hullámhosszának, s így a frekvencia ismeretében a hang sebességének meghatározására.
            Quincke 1924. január 13.-án hunyt el.