A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Augusto Righi
(1850. augusztus 27. – 1920. június 8.)

            Augusto Righi olasz fizikus, mérnök 1850. augusztus 27.-én született Bolognában. Righi jelentős szerepet játszott az elektromágnesség megismerésében, s munkássága közvetetten kapcsolódik a drótnélküli táviratozás felfedezéséhez, tökéletesítéséhez.
            1893 és 1896 között Righi továbbfejlesztette a Hertz-féle adót és létrehozott egy olyan új típusú oszcillátort, amelyik már néhány centiméter hullámhosszúságú elektromágneses hullámokat is képes volt létrehozni. Righi volt az első fizikus, aki kísérletileg is ki tudta mutatni az elektromágneses hullámok dupla visszaverődését.
            Righi 1872-ben szerzett mérnöki diplomát a Bolognai Egyetemen. 1873-tól 1880-ig fizikát tanított a Bolognai Technikai Intézetben. 1880-tól 1885-ig a Palermói Egyetemen, majd 1885-től 1889-ig a Páduai Egyetemen tanít fizikát. 1899-ben megkapta a Bolognai Egyetem fizikai karának vezetői székét. 32 évig tanított Bolognában, majd publikálta az addigi eredményeit 250 darab tudományos tanulmányban.
            Righi 1920. június 8.-án hunyt el Bolognában.