A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Wilhelm Conrad Röntgen
(1845. március 27. -1923. február 10.)

            Wilhelm Conrad Röntgen 1845. március 27.-én született a poroszországi Lennepben. Édesanyja Charlotta Contanza Frowein holland nemzetiségű, édesapja Friedrich Conrad Röntgen, posztógyáros volt. Érettségijét soha nem sikerült megszereznie (elbocsátották a polgári iskolából, majd magántanulóként megbukott latinból és görögből). 1865-ben Zürichbe ment és beiratkozott a helyi, Műszaki Főiskolára, ez volt az egyetlen olyan főiskola német nyelvterületen, ahol érettségi nélkül folytathatta tanulmányait. Gépészetből szerzett diplomát 1868-ban. Röntgen itt szerette meg a fizikát. 1869-ben Würtzburgban helyezkedett el az egyetemen asszisztensként August Kundt mellett. Asszisztensi fizetés azonban csekély volt, így apja támogatására szorult. 1870-ben publikálta első tudományos értekezését. 1872. január 19.-én háromévi jegyesség után összeházasodott Anna Bertha Ludwig-al, egy zürichi vendéglős lányával.
            Mivel Kundt javaslatának ellenére Röntgent nem nevezték ki magántanárnak, azzal az indokkal, hogy nincs érettségije, Kundt 1872-ben elhagyta az egyetemet és Strasbourgba ment, ahová Röntgen is követte, 1874. március 14.-én doktori címet szerzett, magántanár lett, majd 1875-től a Hohenheimi Akadémiára került rendes tanárnak. A professzori címet is megszerezte fizika és matematika területen. Mivel az egyetemnek nem volt fizikai laboratóriuma, így 1876-tól visszament Strasbourgba, mint a fizika professzora, az elméleti fizika magántanáraként, ahol folytathatta kísérleteit Kundttal. 1887-ben feleségével örökbe fogadják az akkor hatéves Josephine Bertha Ludwig-ot, aki felesége bátyjának lánya volt. 1888-ban a Würzburgi Egyetem professzora lett. 1895-ben kísérletei során felfedezi az anyagon keresztülhatolni képes, tehát azt átvilágító sugárzást; X-sugaraknak (röntgensugarak) nevezi el. Felfedezése rendkívüli jelentőségű az orvosi és műszaki tudományos haladásban és kísérleti fizikában. A röntgensugarakat az orvostudományban a betegségek diagnosztizálására, a gyulladt szövetek gyógyítására és a ráksejtek megsemmisítésére használták. E sugarak felfedezéséért kapta meg elsőként a fizikai Nobel-díjat 1901-ben. A kapott díjjal járó összeget a würzburgi egyetemnek ajánlotta fel.
            Az első világháború alatt Amerikában tartózkodott, majd a világháború lezárásakor visszatért Münchenbe. Felesége 1919-ben halt meg. Röntgen 1920-ban vonult nyugdíjba, rövid idő múlva, 1923. február 10.-én meghalt.