Segner János András természettudós, orvos, fizikus, matematikus, egyetemi tanár Pozsonyban született 1704. október 9.-én. Iskoláit Pozsonyban és Győrben végezte. Főiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kezdte 1724-ben, de 1 évvel később már a jénai orvostudományi egyetemen tanult, ahol a kor szokása szerint fizikát és matematikát is hallgatott.
            1730-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett praktizálni. 1735-ben már az akkor szerveződő göttingeni egyetemen tanított fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő 1755-ig. Közben csillagászattal is foglalkozott. Ő hívta életre a göttingeni egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumát.
            A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai meteorológia megalapítójának. 1755-től haláláig Halleban a fizika, matematika és csillagászat professzora volt. Tagjául választotta a pétervári és a berlini, valamint a göttingeni tudományos akadémia, ill. társulat. A londoni Királyi Társaságnak is tagja volt. II. Frigyes porosz király kitüntetésekkel halmozta el.
            Tudományos munkássága kiterjedt a fizika, a matematika és a kémia területére. A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek dinamikájában érte el. Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető Segner-kerékről ismerik. Segner a Göttingen melletti Nörtenben találmányát a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz vízturbina) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb hatásfokot elérni.
            A matematikában felelevenítette a Cavalieri-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a Descartes-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt. A kémiában a gyakorlati irányt képviselte. Ő ajánlotta a kén-dioxidot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is. Emlékét híven őrzi külföldi állomáshelyei mellett Debrecen városa, sőt még a Hold egyik kráterének neve is.
            1777. október 5.-én hunyt el Halle-ban.