Sir Charles Wheatstone angol fizikus 1802. február 6.-án született az angliai Barnwoodban. Legismertebb találmánya a tűvel működő gyorstávíró (1823) és az elektromos ellenállás mérésére szolgáló ún. Wheatstone-híd (1837).
            Fiúként nagyon szégyenlős és érzékeny volt, szeretett visszavonulni egy padlásszobába a saját gondolataival. 14 éves korában a nagybátyja boltjában dolgozott, mint hangszeres eladó, de jobban szeretett volna könyvekből tanulni, az apja is támogatta ebben, így kiszabadította őt a munkából. A zsebpénzét könyvekre költötte, legfőképp történelmi és tudományos művekre.
            Egy napon a könyvkereskedő meglepetésére elektromosság témában akart egy kötetet venni: Volta felfedezéseit. Franciául írták, tehát arra kötelezték, hogy spóroljon megint, amíg vehet egy szótárt. Akkor elkezdte olvasni a kötetet, és a bátyjának, Williamnek segítségével ismételni a kísérleteket, amiket egy házi elemmel végeztek az apja háza mögötti mosókonyhában. Miközben építették az elemet, nem volt hozzá elég réz. Charles-nak eszébe jutott egy ötlet, miszerint használják a pennyket rézként. Az ötlet bevált és teljes volt az elem.
            Mikor megismerte Silling távíróját, William Cook segítségével ugyancsak kidolgozott egy tűtávírót a vasút számára. Találmányukra 1837-ben kaptak szabadalmat, és még ugyanabban az évben megszületett az első vonal Euston és Camden Town között. Később a rendszert széles körűen kiépítették, s a távírót rendszeresen használták. A Cook-Wheatstone távíró hamarosan bevonult a bűnüldözés történetébe is, amivel persze nagy népszerűségre tett szert.

            Az eset 1845-ben történt, amikor is egy Slough nevű faluban egy ismeretlen férfi meggyilkolt egy asszonyt, majd a szemtanúk szerint zsákmányával a London felé induló vonattal elmenekült. Arra persze nem számított, hogy személyleírása a távíró segítségével már jóval a vonat megérkezése előtt Londonba jutott, s mire a vonat megérkezett, a nyomozók már felkészülten várták a pályaudvaron. Felismerve a gyanúsítottat, szállodájáig követték őt, majd szobájában tartóztatták le. A kor legújabb vívmányával, a vasúttal menekülő gyilkos meglepetésében mindent bevallott, s utána hosszan gondolkodhatott azon, mi lehet az a szerkezet, ami még az ördögi gőzmasinánál is gyorsabban tud közlekedni.

            Weatstone 1836-ban a Királyi Társaság tagja lett, majd 1868-ban lovaggá ütötték. Életében még 34 további kitüntetést kapott. Párizsban tett látogatásán megfázott, miközben a tenger alatti kábeleket tökéletesítették. Tüdőgyulladást kapott, amiben 1875. október 19.-én Párizsban meghalt. A gyászmisét Párizsban tartották, egy anglikán templomban és Londonban helyezték örök nyugalomra.