William Hyde Wollaston angol orvos, feltaláló 1776. augusztus l6.-án született East-Derehamban (Norfolkshire). Atyja, Francis Wollaston londoni lelkész, a Royal Society tagja, s a tudományokban, különösen  az asztronómiában jártas férfiú volt.         Wollaston első tanulmányait a cambridge-i Cajus College-n végezte; ezután az orvosi pályára készült. Az orvosi diplomát 1793-ban nyerte el. Mint gyakorló orvos először Bury St. Edmondban működött; később Londonba ment, de az orvosi praxissal már 1800-ban felhagyott, s ezentúl kizárólag csak a tudományoknak élt. Ettől kezdve kezdett komolyabban foglalkozni fizikai és kémiai kísérleteivel. Ráadásul ezen a területen elért sikerei hatalmas anyagi haszonnal jártak. A platina-kovácsolás Wollaston gyakorlati találmányai között a legfontosabb. Wollaston eljárása abból állt, hogy az izzó fémet izzó ezüstlemezhez forrasztotta, s ezután a tömegnek a kívánt alakot adta, majd végül az ezüstöt salétromsavval eltávolította. Ezzel az eljárással hajszálnyi vékonyságú platinadrótokat készíthetett. 1809-ben kimutatta, hogy a tantálium, amelyet új fémnek tartottak, azonos a Hatchett által nem rég feltalált kolumbiummal. A kémiában még kiváló érdemeket szerzett a határozott súlyviszonyok és a többszörös arányok elméletének fejlesztésével.
            Wollaston a fény visszaverődésének egyszerű törvényére egy szögmérő műszert (goniométer) hozott létre. A fény teljes visszaverődésének elve alapján Wollaston a róla elnevezett világos kamarát (camera lucida) is megszerkesztette. A jégtartó (kryofor) nevű készülékével pedig megmutatta, hogy a párolgáshoz szükséges hő elvonása által a vizet meg lehet fagyasztani anélkül, hogy közvetlenül hűtenénk.
            Wollastont már 1798-ban a Royal Society tagjává választották. Később e társaság titkárává, majd 1820-ban elnökévé lett. Ezen kívül tagja volt az Astronomical Societynek és a Board of Longitudenek.
            Wollastont 1828. december 22.-én érte a halál.