Blaise Pascal (1623-1662) francia természettudós 1659-ben fogalmazta meg azt a törvényt, amely szerint a súlytalannak képzelt, nyugvó folyadék belsejében és a határfelületén a nyomás mindenütt ugyanakkora és független a tekintetbe vett felületelem irányításától. Ezt a megállapítást Pascal törvényének nevezzük.
            Ezen a törvényen alapszik a Joseph Bramah (1748-1814) angol nyomdász által 1795-ben felfedezett, ún. hidraulikus sajtó működése. Ez az eszköz egy kisebb és egy nagyobb üveghengerből áll, amelyeket alul egy közös üvegcső köt össze. A hengerekbe egy-egy könnyen mozgó dugattyút helyeztek, míg az összekötő csövet teljesen feltöltötték vízzel.

            Ha a csőben levő folyadék felszínére a kisebbik, A1 keresztmetszetű dugattyú közvetítésével F₁ nyomóerőt fejtünk ki, akkor ennek hatása az edény falának minden helyén jelentkezik. Mivel a nyomás a folyadékban mindenhol ugyanannyi, így a nagyobbik, A2 keresztmetszetű dugattyúnál

–szer

nagyobb F2 nyomóerő hat, ami megemeli a nagyobbik dugattyút. Tehát aránylag kis erővel igen nagy erőt tudunk kifejteni, de munkát természetesen –ahogy semmilyen géppel- itt sem takaríthatunk meg, mert a dugattyúk elmozdulásai a keresztmetszetekkel fordítva arányosak.
            Az első dugattyút folyamatosan le-fel mozgatva, a másik –nehezebb- dugattyú folyamatosan emelkedik. Az összekötő csőben a két henger alatt egy-egy üvegszelep található, amelyeknek az a szerepe, hogy az első dugattyú felhúzásánál a folyadék ne a második hengerből, hanem az összekötő csőből (illetve a tárolóedényből) jusson az első hengerbe.

            A fenti elvet használják ki a hidraulikus prés, a gépkocsiemelő és a gépkocsik fékjének a működésénél, de a gyakorlatban gyakran használnak víz helyett olajat közvetítő folyadékként.
            A szertárban található hidraulikus sajtó összekötő üvegcsöve –valószínűleg- az üveg elfáradása miatt eltörött, így javításra szorul.