A Bennert-féle nyomásmérő az áramló folyadékok nyomásának mérésére, a folyadék sebessége és nyomása közötti összefüggés, az ún. Bernoulli-féle egyenlet kísérleti bemutatására szolgál. Eszerint egy vízszintes csőben áramló folyadéknál nagyobb sebesség esetén kisebb a nyomás, azaz

ahol p a folyadék nyomása, ρ a folyadék sűrűsége és v az áramló folyadék sebessége.
            Az eszköz egy fényezett fa állványon elhelyezett, higannyal töltött - az ábra szerint- meghajlított üvegcsőből áll. A cső felső vége zárt, míg a cső alsó végén egy vízszintes, mindkét végén nyitott cső található, amely fölött egy üvegcsappal bármikor elzárhatjuk a meghajlított csövet. A meghajlított üvegcső két függőleges ága között egy vájatban mozgatható, beállítható fából készült milliméter skála található. A kísérlet kezdetekor a skálát úgy állítjuk be, hogy a skála nullszintje pontosan a két higanyszint között, félúton legyen. A csap nyitott állásánál folyadékot vezetve át vízszintes csövön, a folyadék fölött lecsökken a nyomás, s így a higanyszintek eltolódnak. A csap elzárása után kényelmesen leolvasható a higanyszintek elmozdulása, azaz hogy hány Hgmm az áramló folyadék nyomása. A Bernoulli-féle egyenlet azonban mérés nélkül, az áramló folyadék sebességének változtatásával és a higanyszintek eltolódásának szabad szemmel történő megfigyelésével is nyomon követhető.

            Közönséges sebességeknél az áramló gázok sűrűsége csak nagyon kicsit változik, így gázokra is érvényes a Bernoulli-féle egyenlet. Tehát ha folyadék helyett gázt vezetünk a vízszintes csőbe, a fenti jelenséget szintén megfigyelhetjük.