A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Folyadékszivattyú (szívó- és nyomókút) (beszerzési év: 1907)

            A légnyomásnak és a Boyle-Mariotte törvénynek számtalan alkalmazása közül az egyik legfontosabb gyakorlati jelentőséggel bíró eszköz a folyadékszivattyú.

Szívókút
Nyomókút

            A folyadékszivattyú lényeges része egy légzáró dugattyúval ellátott cső. Ha a cső alsó végét valamely folyadékba mártjuk, és a dugattyút felhúzzuk, akkor az légüres teret hagy maga után. Ennek következtében a külső légnyomás a folyadékot a csőbe hajtja, pontosan olyan magasságig, hogy a folyadékoszlop nyomása egyensúlyt tartson a külső nyomással. Ezzel az eszközzel tehát különböző sűrűségű folyadékokat különböző magasságra (pl. a higanyt legfeljebb 76-80 cm-re, míg a vizet legfeljebb 10 méterre) lehet felemelni.

            A folyadékszivattyúk egyik típusa az ún. szívókút, amely az egyszerű folyadékszivattyútól abban különbözik, hogy ennél az eszköznél - a már említett dugattyún kívül- még két szelep is működik. Az egyik szelep a dugattyú alatt, a másik pedig a dugattyún van elhelyezve, és mindkét szelep felfelé nyílik. Ha a dugattyút felfelé húzzuk, akkor a dugattyú szelepe saját súlyánál fogva bezáródik, és ekkor az alsó szelepet a tartályból a csövön feltóduló víz kinyitja. A dugattyú lefelé tolásakor a dugattyú alá került víz az alsó szelepet bezárja és a felsőt kinyitja, amelyen keresztül a dugattyú fölé tódul a víz. Ezt a mozdulatsort többször megismételve annyi víz kerülhet a dugattyú fölé, hogy a felső kifolyócsövön kiömölhet.

            Egy másik folyadékszivattyú-típus az ún. nyomókút, amelynél a dugattyúnak nincs szelepe, hanem a második szelep a kifolyócső felső végén van elhelyezve. A dugattyú felhúzásánál a dugattyú alatti szelep – a szívókútnál látott módon– kinyílik, miközben a felső szelepet a külső légnyomás zárva tartja. A dugattyú alatti térbe betóduló víz felszínére - a dugattyú letolásával - nyomást fejtünk ki, amely így bezárja az alsó szelepet, miközben a felső szelepre nehezedő légnyomás ellenére kinyitja a felső szelepet. Ezzel az eljárással az edényből felszívott vizet nagy magasságokba felnyomhatjuk, amely aztán a kifolyócsövön keresztül ki tud ömleni.