A különböző elektromosságtani fizikakísérletekben gyakran van szükség arra, hogy az áramkörben folyó áram irányát megváltoztassuk. Erre a célra legkényelmesebben az az áramfordító eszköz (vagy kommutátor) használható, amely a Calderoni Mű- és Tanszervállalat Részvénytársaságtól került a fizikaszertárba.

            Ez a szép kivitelezésű eszköz ugyanazon a fényezett fatalpon elhelyezett, hat darab fémcsészéből áll, s mindegyik fémcsészéhez tartozik egy-egy sárgaréz szorítócsavar. Három-három fémcsésze – az ábra szerint– egymással szemben van elhelyezve. Egy henger alakú szigetelő fogantyúra úgy helyeztek el két sárgaréz drótot, hogy az átlósan elhelyezett fémcsészék között biztosítani tudják a fémes összeköttetést.
            Az áramkörbe való bekapcsolás előtt az áramváltó fémcsészéit higannyal feltöltjük. Az áramforrás pozitív pólusát az egyik, míg a negatív pólusát a másik középső fémcsésze szorítócsavarjaihoz kötjük, miközben azt az áramköri részt, amelyben az áram irányát meg akarjuk fordítani, az egymással szemközti szélső szorítócsavarokhoz kötjük. A szigetelő nyélen elhelyezett forgatható kengyel sárgaréz érintkezői – az áramforrás és az adott áramköri rész összekötésével- biztosítják az áram folyását a kívánt áramköri részben. Ha ezután a forgatható kengyelt átfordítjuk a másik két szélső csészébe, akkor az átlós fémes érintkezés miatt az adott áramköri részben megfordul az áram iránya.
            A szertárban két darab ilyen higanyos kontaktussal ellátott áramváltó is található. A régebbi egyszerűbb kivitelezésű, és az átlós összekötést biztosító drótok a fahasáb belsejében húzódnak, míg a másik szebb kivitelű eszköz –ahogyan azt fent említettük- a Calderoni Mű- és Tanszervállalat Részvénytársaságtól került beszerzésre.