A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok

Noé-féle hőelektromos oszlop (beszerzési év: 1881-82)


            Ha két különböző fémből (vagy félvezetőből) álló vezetőkör egyik érintkezési vagy forrasztási helyét a másikhoz képest felmelegítjük vagy lehűtjük, akkor a vezetőkörben áram folyik mindaddig, amíg a két forrasztási hely között a hőmérsékletkülönbség fennáll. Ez jelenség a hőelektromos (vagy termoelektromos) hatás vagy Seebeck-effektus. A keletkezett áram a termoáram, az ezt létrehozó elektromotoros erő - a két fémből alkotott hőelem elektromotoros ereje- a termoelektromotoros erő, röviden „termoerő” vagy termofeszültség.
            Ha csak két fémet összeforrasztunk, majd a forrasztási pontnál melegíteni kezdjük a rendszert, akkor csak kis áramot kapunk. Ahhoz, hogy nagyobb erősségű áramot kapjunk, nagy számú ilyen hőelemet kell sorba kapcsolnunk. Az így elkészített eszközt hőelektromos láncnak vagy hőelektromos oszlopnak is nevezzük. Ezeknek a hőelektromos oszlopoknak az az előnyük a hagyományos galvánelemekkel szemben, hogy a belső ellenállásuk nagyon csekély, hiszen azok alkotórészeit csupa jó vezetők, fémek képezik.
            A szertárban található hőelektromos oszlop, az ún. Noé-féle hőelektromos oszlop elemeit szintén fémöntvények képezik. Az egyes elemek radiálisan vannak oszloppá összeállítva és a hevítésük egy az oszlop közepén elhelyezett égő gyertya vagy lámpa segítségével történik. Az égő gyertya úgy van elhelyezve, hogy a lángja nem éri közvetlenül a forrasztási helyeket, hanem csak a forrasztásokból kinyúló vaspálcákat, ezáltal a túlhevítés és megolvadás veszélyét kerülték ki. Az oszlop külső palástján függőlegesen elhelyezett henger alakú hűtőbordák a hővezetés és a hősugárzás által biztosítják, hogy hőelem belső – melegített- oldala, és a külső – hűtött- oldala között a kívánt hőmérsékletkülönbség folyamatosan fenn álljon. A Noé-féle oszlopnál a melegítés hatására létrejövő pozitív pólus cink-antimon öntvényből, míg a negatív pólus alumíniumból készült. Mivel termoelemenként 0,1 V feszültséget tudunk előállítani, így a Noé-féle oszlop 25 elemével maximálisan 2,5 V feszültséget tudunk nyerni.

Noé-féle hőelektromos oszlop

            Mint áramforrások a fémekből és ötvözetekből készült termoelemek, illetve termo-oszlopok a csekély elektromotoros erő és a (hővezetés folytán) nagyon kis hatásfok miatt alig használatosak. Sokkal nagyobb hatásfokú termoelemek készíthetők félvezető anyagokból. Ilyen termoelemek, mint kicsiny generátorok már különböző alkalmazásokra találtak, de a Seebeck-effektuson alapul a gáztűzhelyek termomágneses biztosítóinak, illetve elzáró szelepeinek működése is. Ameddig a biztosító termoelemét a gázláng melegíti, a termoelem áramkörébe iktatott elektromágnes egy rugó ellenében behúzott állapotban marad, miközben a gázszelepet nyitva tartja. Ha a gázláng elalszik, a termoelem feszültsége megszűnik, a mágnes elenged, a rugó visszahúzza a szelepet, s így elzáródik a gáz útja.