A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok

Elektromos kettős inga (beszerzési év: 1879-80)


            Az elektromos alapjelenségek kimutatására tökéletesen alkalmas az a szigetelő állványon elhelyezett, selyemszálon függő két bodzabél golyó, amelyet elektromos kettős ingának nevezünk. Az eszközzel leginkább az egynemű töltések egymásra kifejtett taszító hatását, illetve az elektroszkóp működését lehet szemléltetni.
            Mivel az azonos előjelű töltések taszítják, a különböző előjelű töltések vonzzák egymást az ilyen inga (s így az elektroszkópok) segítségével könnyen megállapítható valamely test töltésének az előjele. Így pl. a bőrrel megdörzsölt üvegpálca a pozitív töltéssel ellátott bodzabél golyók közelébe helyezve, növeli azok kitérését, tehát maga is pozitív töltésű. A gyapjúval megdörzsölt ebonitrúd ellenben a negatív töltésű bodzabél golyók kitérését növeli, tehát maga is negatív töltéssel bír.

Elektromos kettős inga

            Ha bármilyen két, különböző anyagot összedörzsölünk, akkor mindig csak ez a kétféle elektromos állapot keletkezik, de a dörzsölő anyag megváltoztatásával a keletkezett elektromos állapot előjele is megváltozik. Így pl.: ugyanaz a selyemszalag, mely papírral megdörzsölve pozitív töltést nyer, két ujjunk között végighúzva már negatív töltést mutat. A kísérletek alapján a megvizsgált testeket ún. feszültségi sorozatba állíthatjuk. Ilyen a feszültségi sorozat pl. az állati prém, a csiszolt üveg, a gyapjú, a selyem, a toll, a papír, a gyanta, a pecsétviasz, a kén, a kaucsuk és a fémek. Ha e sorozatból kettőt összedörzsölünk, az előbb álló pozitív, a későbbi pedig negatív töltést nyer, és a keletkezett feszültség annál nagyobb, minél messzebb vannak egymástól e sorozatban.