A hődrótos amper- és voltmérő műszerek legfontosabb része egy vékony fémszál, amely a rajta átvezetett áram hatására felmelegszik, s így a hőtágulás miatt megnő a hossza. A fellépő megnyúlást egy emelő áttétel segítségével a hitelesített skála előtt elhelyezett mutató jelzi. Az áram hatására a huzalban az áramerősség négyzetével arányos hőmennyiség fejlődik, s a benne fejlődő hőmennyiség közel egyenesen arányos a huzal hőmérsékletnövekedésével, amivel viszont arányosan növekszik a huzal hossza is.
            Mivel az áram hőhatása az áram irányától független, így a hődrótos műszerek váltakozó áramok mérésére is alkalmasak, ahol a műszerek az effektív értéket mérik. Általában azonban az ilyen műszereket a nagyfrekvenciájú áramok mérésére szokták használni, mivel a mutató által mutatott érték széles intervallumban független a frekvenciától.
            Szertárban található hődrótos ampermérő és voltmérő műszer külsőre teljesen hasonló kivitelezésűek: mindkét műszer ugyanolyan fadobozban van elhelyezve, s az első oldal üveglappal van védve. A doboz oldalán található csavar segítségével lehet a műszer nullhibáját korrigálni. A műszerek skálája csak az egyik oldalról olvasható le és természetesen a méréshatáruk is különböző. Az ampermérő 0-35 A közötti, a voltmérő 0-12 V közötti tartományban mér. Mivel ezekhez a műszerekhez eredetileg nincs mellékelve sönt, illetve előtét ellenállás, így a műszereket csak ezekben a mérési tartományokban, ezekkel a beosztásokkal használhatjuk.
            Az alsó lapon elhelyezett két szorítócsavar segítségével lehet a műszereket bekötni az áramkörbe. Az ampermérőt mindig sorosan kell az áramkörbe bekötni, míg a voltmérőt mindig párhuzamosan kötjük azzal az áramköri résszel, amelynek a kapocsfeszültségét meg kívánjuk határozni.