A gőzgépek a hőenergiának mechanikai munkává alakítására szolgáló szerkezetek, melyek a magas hőmérsékletre hevített vízgőz kitágulásakor fellépő erőt a dugattyúk ide-oda mozgatására, vagy közvetlenül forgómozgás előállítására használják fel.

            A gőzgép fő részei: a kazán, a gőzhenger és a sűrítő. A szertárban megtalálható a gőzgépek az egyik legfontosabb részét bemutató, fémből készült gőzhenger minta. A gőzhenger legfontosabb része a légzáróan ide-oda mozgó dugattyú, melynél a súrlódást olajozással csökkentik a lehető legkisebbre. A kazánból először az előtérbe jutó gőzt egy excenter segítségével mozgatott tolattyú váltakozva a dugattyúnak hol az egyik, hol a másik oldalára vezeti. A munkavégzés után az ún. fáradt gőz mindig a tolóka alatt távozik a hengerből.
            A tolóka váltakozó mozgása miatt a dugattyú a rezgésekhez hasonló periodikus mozgásba jön. Ennek átalakítása körmozgássá a dugattyúrúdhoz csatlakozó hajtókarral és a tengelyhez erősített forgatókarral történik csuklókapcsolással. A tengelyre szerelt nagy tömegű lendítőkerék tehetetlenségénél fogva egyrészt egyenletesebbé teszi a gép járását, másrészt átsegíti a holtpontokon, amikor a hajtókar és a forgatókar egy egyenesbe esnek, s így a forgatónyomaték zérus.
            A gőzgépek váltakozó terhelésénél – a centrifugál gép tartozékaként már leírt- ún. centrifugális szabályozó igyekszik a fordulatszámot állandó értéken tartani.