A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok

Papin-féle fazék (beszerzési év: 1897)


            A nagyobb nyomásokon a forráspont meghatározására alkalmas eszköz a háztartásokban kuktaként ismert, ún. Papin-fazék. Az eszköz a nevét a készítőjéről, Denis Papin (1647-1712) francia fizikusról kapta, aki egy erős vasedényt kapcsokkal és csavarokkal rögzített fedővel zárt le, s a fedő tetején egy hőmérőt, egy higanymanométert, és egy biztonsági szelepet helyezett el. A szelep beállításával elérhető volt, hogy az edényből a vízgőz csak 5 atmoszféra nyomás elérése után távozzon, s ennek megfelelően a víz csak kb. 150 °C-on jöjjön forrásba.

Papin-féle fazék
            A szertárban található rézből készült Papin-féle fazék erős állványon áll, s alulról lehet melegíteni. A csavarokkal odaerősített tetőn egy higanymanométer, egy hőmérő és egy biztonsági szelep van, amelynek az a szerepe, hogy a fazék ne tudjon felrobbanni. Ha az edényt vízzel félig megtöltjük, és felforraljuk a vizet, akkor a gőz nem tud kiszabadulni, nyomja a fedőt, a nyomást a manométerről le tudjunk olvasni. A hőmérő segítségével pedig a víznek az adott nyomáshoz tartozó forráspontját lehet leolvasni.
            A víznek nem ilyen zárt edényben való forralása során a forráspont pontos megméréséből a légnyomásra, ebből pedig a barométeres magasságformula alapján az észlelési hely magasságára lehet következtetni.