A szertárban két dilatométer (vagy régi nevén pyknométer) is található. A szerkezetileg egyszerűbb eszköz, a Regnault-féle dilatométer Henri Victor Regnault (1810-1878) francia fizikustól származik. Már az eszköz neve is sokatmondó, és mutatja a funkcióját: a dilatométer szó magyarra lefordítva tágulásmérőt jelent.
            Az eszközzel a folyadékok hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező térfogatváltozását lehet szemléletesen bemutatni. Ez az eszköz egy olyan üvegedény, amely alul egy kb. 25 cm3 térfogatú henger alakú tágasabb részből, középen keskeny nyílású csőből áll, amely a tetején ismét kiszélesedik. Ez a tölcsér egy csiszolt üvegdugóval lezárható, és az a szerepe, hogy megkönnyítse a folyadék dilatométerbe való beöntését. A dilatométer nyakán található milliméter beosztás segítségével első lépésben be kell kalibrálnunk a dilatométer hőtágulását, azaz meg kell határoznunk a dilatométerre jellemző köbös hőtágulási együtthatót. Ez utóbbi kiszámolásához a dilatométerbe valamely ismert köbös hőtágulási együtthatójú folyadékot (pl. higanyt öntünk, és a kísérlet során meghatározott ún. látszólagos hőtágulási együtthatót levonva a folyadék tényleges hőtágulási együtthatójából, megkapjuk a dilatométer hőtágulási együtthatóját.
            Ezek után bármely ismeretlen folyadékot beleönthetünk a dilatométerbe, s adott hőmérséklettel felmelegítve meghatározhatjuk a hőtágulását, azaz megmérhetjük a térfogatváltozást, s ebből kiszámíthatjuk a folyadék látszólagos köbös hőtágulási együtthatóját. Ha ezután ehhez az értékhez hozzáadjuk a - korábban meghatározott- dilatométerre jellemző köbös hőtágulási együtthatót, akkor megkaphatjuk az ismeretlen folyadék tényleges köbös hőtágulási együtthatóját.

            A szertárban található másik dilatométer összetettebb szerkezetű, és nem csak a beletöltött folyadék térfogati hőtágulási együtthatóját, hanem az adott folyadék (általában a víz) sűrűség maximumának a bemutatására is kiválóan alkalmas. Ez az eszköz is lényegében egy olyan üvegedény, amely alul egy henger alakú tágasabb részre kitágul. Ebbe a hengerbe egy parafa dugóval lezárt kis nyíláson át lehet (pl. fecskendővel) a folyadékot bejuttatni. Az eszköz felső részén ebbe a tágabb edénybe egy higanyos hőmérő, és egy vékony hajszálcső is csatlakozik. A hajszálcső melletti átlátszó skálán (amely így a kivetítést is lehetővé teszi) figyelemmel kísérhetjük a folyadék térfogatváltozását, miközben ezzel egyidejűleg könnyedén leolvashatjuk az aktuális hőmérsékletet is. Így láthatjuk, hogy a víz esetében a 4 ◦C hőmérséklethez tartozik a legkisebb térfogat, azaz ennél a hőmérsékletnél a legnagyobb víz sűrűsége.