A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Ajaksíp (beszerzési év: 1879-80)

            A sípok olyan szilárd falú csövek, amelyek a hangot a bennük levő levegő rezgésbe hozásával hozzák létre. A rezgéskeltés módja szerint megkülönböztetünk ajaksípokat és nyelvsípokat.

Az ajaksíp működése
Változtatható hosszúságú ajaksíp

            Az ábra egy olyan ajaksípot (orgonasípot) mutat, amelynek az egyik fala hiányzik, így az ajaksíp működését könnyen megérthetjük. Az ajaksípoknál a légkamrába fujtatott levegő egy keskeny résen áthaladva, egy kis éknek (a síp ajkának) ütközik. Ekkor az ék két oldalán felváltva örvények keletkeznek, amelyek a csőben lévő légoszlopban periodikus nyomásingadozásokat, tovaterjedő hullámokat hoznak létre. Az éknél a periodikus örvényleválással keletkező hangok frekvenciája a rés és az ajak közötti távolságon kívül az áramlási sebességtől is függ. Ezzel magyarázható az a tapasztalat, hogy a befúvás erősségének növelésével az ajaksíp hangja hirtelen egy vagy több oktávval megváltozik.
            Az ajaksípok lehetnek nyitottak és zártak. A zárt sípokban terjedő hullám a síp zárt végéről a beeső sebesség irányának megváltoztatásával visszaverődik, s a beeső és visszavert hullámok interferenciája állóhullámot eredményez. A síp fedett végénél mindig csomópont lesz, míg a nyílt végénél, ahol éppen a rezgéseket hozzuk létre, mindig duzzadóhely van. Erősebb légárammal 2, 3, 4… stb. csomópontot is létesíthetünk, így az alaphang felharmonikusai is megjelennek.
            A nyitott sípok végén a hullám a beeső hullám sebességirányának megváltoztatása nélkül verődik vissza, tehát az interferencia olyan állóhullámot eredményez, amelynél a síp mindkét végén duzzadóhely lesz. Emiatt a nyitott síp alaphangja egy oktávval magasabb, mint az ugyanolyan hosszúságú zárt síp alaphangja, ugyanakkor a nyitott sípoknál - a zárt sípokkal ellentétben – az alaphang összes felharmonikusai előfordulhatnak, így a nyitott sípok hangja sokkal teltebb, összetettebb a zárt sípokénál.
            Az orgonasípok hossza változatlan, míg a fuvolánál s más fúvós hangszereknél a légoszlop hosszát a sípok oldalán elhelyezett nyílások zárásával és nyitásával, vagy a csőben elhelyezett dugattyú mozgatásával változtatják.
            Az ajaksípok nagy része régebben egy orgonapadhoz volt csatlakoztatható, mely rekonstruálásra szorul, de természetesen a sípok az orgonapad nélkül is használhatóak.