Ajaksíp (beszerzési év: 1879-80) |
![]() |
A sípok olyan szilárd falú csövek, amelyek a hangot a bennük levő levegő rezgésbe hozásával hozzák létre. A rezgéskeltés módja szerint megkülönböztetünk ajaksípokat és nyelvsípokat. |
Az ajaksíp működése |
Változtatható hosszúságú ajaksíp |
Az ábra egy olyan ajaksípot (orgonasípot) mutat, amelynek az egyik fala hiányzik, így az ajaksíp működését könnyen megérthetjük. Az ajaksípoknál a légkamrába fujtatott levegő egy keskeny résen áthaladva, egy kis éknek (a síp ajkának) ütközik. Ekkor az ék két oldalán felváltva örvények keletkeznek, amelyek a csőben lévő légoszlopban periodikus nyomásingadozásokat, tovaterjedő hullámokat hoznak létre. Az éknél a periodikus örvényleválással keletkező hangok frekvenciája a rés és az ajak közötti távolságon kívül az áramlási sebességtől is függ. Ezzel magyarázható az a tapasztalat, hogy a befúvás erősségének növelésével az ajaksíp hangja hirtelen egy vagy több oktávval megváltozik. |