A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Cagniard de la Tour-féle sziréna (beszerzési év: 1863)

            A Seebeck-féle lyukszirénához hasonló elven működő, de annál jóval erősebb hangot adó, és a gyakorlatban jobban használható sziréna a Charles Cagniard de la Tour (1777-1859) francia fizikus által 1819-ben szerkesztett sziréna.

Cagniard de la Tour-féle sziréna

            A rajzon látható mn üres sárgarézdob fedelének kerületén bizonyos számú (általában 16 db) nyílás van elhelyezve. E fedél fölött egy olyan sárgarézkorong van elhelyezve, amely egy rögzített tengely körül, a sárgarézdob fedele fölött súrlódás nélkül gyorsan forgatható, és amelynek a kerületére egyenlő távolságban szintén 16 darab lyuk van fúrva.
            Ennek a korongnak a forgatásával a dob fedelének nyílásai felváltva elzáródnak és megnyílnak. Ha ekkor az alsó befúvócsövön át a dobba levegőt fújtatunk, és emellett a korongot forgatjuk, a légáram minden fordulatnál 16-szor lesz megszakítva és átengedve a nyílásokon, amiből 16 rezgés származik.
            Annak érdekében, hogy a korongot maga a légáram forgassa, mind a korongnak, mind pedig a fedélnek a nyílásai ferdén vannak fúrva, oly módon, hogy a korong nyílásait balról jobbra, míg a fedél nyílásait jobbról balra fúrták ki. Így a légáram kénytelen az irányát hirtelen megváltoztatni, miközben a korong nyílásaira érintő irányú erővel hat, tehát a korongot forgatja.
            A forgások száma - tehát a hang magassága is - függ a légáram erősségétől, amelyet szabályozhatunk. A forgások számát meghatározhatjuk a rögzített tengellyel összekötött számlálókészülékkel, melyet a k tolókarral a gépezetbe tetszés szerint be- vagy kiiktathatunk. A bizonyos idő alatt tett forgások számát leolvasva, és 16-tal megszorozva, megkapjuk a rezgések számát. Ha ezt elosztjuk az idővel, megkapjuk az egy másodperc alatti rezgések számát, vagyis a kibocsátott hang frekvenciáját.
            Az eszköz nagyon erős fújással, vagy ún. „inverz porszívóval” hozható működésbe, de ez utóbbi a sziréna hangját sajnos elnyomja. A porszívó kikapcsolása után tovább forgó korongok közé a csövön befújva zavartalanabbul, bár kényelmetlenebbül tanulmányozhatjuk a hangmagasság változását.