A harangok erősen meggörbített lemezeknek tekinthetők. A legmélyebb hangjuknak két, egymásra merőleges és a felfüggesztési helyen találkozó csomóvonal felel meg. Ezekhez hasonló csomóvonalak mutathatók ki a vízzel részben megtöltött borospohárnál, ha a szélén vonót húzunk végig, vagy az ún. Chladni-féle készüléknél.
            A szertárban található üvegharang segítségével könnyedén és látványosan mutathatjuk be a harangok csomóvonalait. Az üvegharang egy fényezett fatalpon van elhelyezve, s a harang belsejébe a harang felett elhelyezett sárgaréz karikáról - egymással 90°-os szöget bezáróan- négy darab bodzabél inga lóg be. A sárgaréz karikán levő állítócsavarok segítségével szabályozhatjuk a csavarokra csévélt cérnák végén lógó bodzabél golyóknak a harang falától való távolságát. A beállítást úgy kell elvégezni, hogy a golyók éppen hozzáérjenek a harang falához.

            Ha a harang oldalára egy fakalapáccsal ráütünk, akkor az egymásra merőleges vonalak mentén elhelyezett ingák azonos fázisban fognak rezegni, azaz egyszerre fognak kilendülni, vagy nyugalomban maradni.