A csavar gyakorlatilag egy tömör hengerre tekert lejtőnek felel meg, emiatt a csavar is egy lejtő rendszerű egyszerű gép. Ha egy R sugarú hengerre egy 2πR, illetve H befogójú derékszögű háromszöget úgy tekercselünk fel, hogy a háromszög 2πR befogója éppen körbeérje a hengert, akkor a háromszög másik H befogója a csavarmenet magassága, vagy más szóval a menetemelkedése lesz Ekkor a háromszög átfogója által rajzolt vonalat csavarmenetnek nevezzük, míg több csavarmenet esetén csavarvonalról beszélünk. Ha a csavarvonal mentén a tömör hengerre árkot vésünk, akkor egy ún. csavarorsót kapunk.
            A csavarorsó még magában nem képez egyszerű gépet, ahhoz szükség van még egy üres hengerre, amely a tömör henger csavarvonalának teljesen megfelelően csavarmélyedéssel van ellátva. Az így létrehozott üres hengert csavartoknak vagy csavaranyának nevezzük.
            A csavarnál ható F erő a csavar kerülete mentén hat, s így a csavarorsót igyekszik körülhajtani, miközben a G terhet az összenyomandó tárgy visszaható hatása miatt fellépő - a csavar tengelyével párhuzamos irányban ható- erő jelenti. Tehát az F erő a tömör hengerre tekert lejtő alapjával párhuzamos, míg a G erő a lejtő alapjára merőleges irányú. A csavar egyensúlyi viszonyát a lejtőre felírt összefüggések segítségével vezethetjük le. Egyensúly esetén a csavarorsó kerülete mentén ható F erő úgy aránylik a G teherhez, mint ahogy a csavar menetemelkedése aránylik a csavarorsó kerületéhez:

 .

            A csavar felépítését, működését szemlélteti az a fából készült nagyméretű csavar-minta, amelynek a csavarorsó és a csavaranya részét is szétszedhetjük.