Ez a diákok körében igen nagy népszerűségnek örvendő kísérleti eszköz, a látszólagos működésére utaló - s nagyon találó- hegynek futó kettős kúp elnevezést kapta.

           A két, felfelé szélesedő fadeszkából készített ék alakú lejtőn a ráhelyezett kettős kúp a deszkák szélesebb vége felé gördül. A lejtő alakjából következően a kettős kúp tehát – általános megdöbbenést okozva- látszólag a lejtőn nem lefelé, hanem felfelé mozog. A valóságban természetesen a kúp súlypontja süllyed, mivel a szélesedő, ék alakú lejtőn gördülve a kúp alátámasztási pontjai egyre közelebb kerülnek a kettős kúp csúcsaihoz. Így a kettős kúp akkor kerül legmélyebb energiájú helyzetébe, ha a súlypontja a lehető legmélyebben fog elhelyezkedni, s ez a helyzet pedig a lejtő „tetején” található.
           A jelenség bekövetkezésének feltétele, hogy a kúp nyílásszögének fele nagyobb legyen a lejtő hajlásszögénél. Ellenkező esetben a kettős kúp, mint egy közönséges test, lefelé indul el a lejtőn.
           Ez az igen ötletes eszköz még ma is kiválóan alkalmazható a súlypont és a helyzeti energia témaköreinek tanításakor.