A szertárban található változtatható hajlásszögű lejtő segítségével a lejtőre helyezett test egyensúlyának a statikai feltételét tudjuk bemutatni.

            A lejtőre helyezett testre mindössze két erő hat: a gravitációs erő (Q) és a lejtő által a testre kifejtett felületi erő (P). Bontsuk fel mind a gravitációs erőt, mind a felületi erőt a lejtővel párhuzamos, illetve a lejtőre merőleges DS és FS, illetve ES és HS összetevőkre. Az FS erő a testet a lejtőre szorítja, de mozgást nem idéz elő. Ezzel az erővel azonos nagyságú, de ellentétes irányú erő a P erőnek a HS összetevője, az ún. nyomóerő.
            Eközben a DS erő a testre a lejtővel párhuzamosan lefelé hat, míg az ES, ún. tapadási súrlódási erő, szintén a lejtővel párhuzamosan, de felfelé hat. Egyensúly esetében tehát az

áll fenn, vagyis a

feltételnek kell teljesülnie. Vagyis az egyensúly statikai feltétele:

vagy

            Azaz egyensúly esetében a testre ható erők úgy aránylanak egymáshoz, mint a lejtő magassága a lejtő hosszához.

            A lejtőt gyakorlati alkalmazásként általában olyan terhek emelésére használják, amelyeket egyébként a teherre ható gravitációs erővel egyenlő nagyságú erővel függőlegesen kellene felemelni. Ilyenkor az erő párhuzamos a lejtővel, tehát b=0, cosb=1, így az egyensúly feltétele:

vagy

            Azaz egyensúly esetére ekkor is azt kapjuk, hogy a testre ható erők úgy aránylanak egymáshoz, mint a lejtő magassága a lejtő hosszához.