A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Változtatható hajlásszögű lejtő (beszerzési év: 1863)

            A szertárban található változtatható hajlásszögű lejtő segítségével a lejtőre helyezett test egyensúlyának a statikai feltételét tudjuk bemutatni.

Változtatható hajlásszögű lejtő

            A lejtőre helyezett testre mindössze két erő hat: a gravitációs erő (Q) és a lejtő által a testre kifejtett felületi erő (P). Bontsuk fel mind a gravitációs erőt, mind a felületi erőt a lejtővel párhuzamos, illetve a lejtőre merőleges DS és FS, illetve ES és HS összetevőkre. Az FS erő a testet a lejtőre szorítja, de mozgást nem idéz elő. Ezzel az erővel azonos nagyságú, de ellentétes irányú erő a P erőnek a HS összetevője, az ún. nyomóerő.
            Eközben a DS erő a testre a lejtővel párhuzamosan lefelé hat, míg az ES, ún. tapadási súrlódási erő, szintén a lejtővel párhuzamosan, de felfelé hat. Egyensúly esetében tehát az

áll fenn, vagyis a

feltételnek kell teljesülnie. Vagyis az egyensúly statikai feltétele:

vagy

            Azaz egyensúly esetében a testre ható erők úgy aránylanak egymáshoz, mint a lejtő magassága a lejtő hosszához.

A lejtőn lévő testre ható erők

            A lejtőt gyakorlati alkalmazásként általában olyan terhek emelésére használják, amelyeket egyébként a teherre ható gravitációs erővel egyenlő nagyságú erővel függőlegesen kellene felemelni. Ilyenkor az erő párhuzamos a lejtővel, tehát b=0, cosb=1, így az egyensúly feltétele:

vagy

            Azaz egyensúly esetére ekkor is azt kapjuk, hogy a testre ható erők úgy aránylanak egymáshoz, mint a lejtő magassága a lejtő hosszához.