A Luis Claude Daquin (1694-1772) francia orgonista által készített, ún. Daquin-féle ütközési gép segítségével az ütközés törvényeit tudjuk szemléltetni.
           Ez az eszköz gyakorlatilag egy fémlábakon álló, fokbeosztással ellátott, félkör alakú sárgaréz lap. A félkörön egy szintén sárgarézből készült rugós golyókilövő szerkezet, illetve egy sárgaréz lyuk található, amelyre akár kis vászonzsákot is húzhatunk. Mindkét alkatrész helyzetét szabadon változtathatjuk, miközben a szögmérőn a helyzetüket leolvashatjuk.

           Ha a kilövő szerkezetből rugalmas (elefántcsontból készült) golyót lövünk ki a félkör egyenes oldalának közepén elhelyezett fém síklapra, akkor az ütközéskor a golyó sebessége felbomlik a fallal párhuzamos, illetve a falra merőleges összetevőre. Az ütközés során csak a merőleges komponens fogja megváltoztatni az irányát, s így a párhuzamos komponenssel olyan eredőt ad, amely a merőleges komponenssel akkora szöget zár be, mint az ütközés előtti sebesség. Vagyis a beesés szöge egyenlő a visszaverődés szögével. Ezáltal az adott szögben elhelyezett kilövő szerkezettel, az ugyanilyen szögben odahelyezett lyukba be tudjuk lőni a golyót.
           A rugalmas ütközésnél az energiaveszteségtől eltekinthetünk, mivel az ütközés első szakaszában a mozgási energia átalakul rugalmas helyzeti energiává, s ez az energia az ütközés második szakaszában visszaalakul mozgási energiává.