A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Kézi szivattyú (beszerzési év: 1862-63)

            A levegő vagy más gázok nyomásának csökkentésére szolgáló berendezéseket nevezzük légszivattyúknak. Mielőtt a kétköpűs légszivattyúk elterjedtek, erre a célra előszeretettel használtak – bár kisebb vákuum előállítására alkalmas, de egyszerűbb szerkezetű- egydugattyús (vagy egyköpűs) kézi szivattyúkat. Ilyen típusú légszivattyút Otto von Guericke, német fizikus készített először 1650 körül.
            A szertár kézi vákuum szivattyúja rögtön az első eszközök között került beszerzésre. A fekete fatalpon elhelyezett sárgaréz henger (köpű) falához jól simuló felhúzásakor a ritkítandó levegőt tartalmazó térrészből a levegő egy része a henger alján felfelé nyíló szelepen át a hengerbe jut. A dugattyú letolásakor pedig a henger levegője az eddig nyitott szelepet bezárja, miközben az összenyomott levegő kinyitja azt a szelepet, amelyen keresztül a levegő a szabadba távozik. Így a dugattyú fel-le mozgatásával az egyik térrészben csökken a levegő nyomása, míg a másik oldalon – ha zárt térrészbe távozik a levegő- nő a gáznyomás.

Kézi légszivattyú