A légnyomás mérésére használatos eszközöket barométereknek nevezzük. A legrégebbi, még higanyos barométertípusok, melyek Torricelli híres kísérletén alapulnak, természetesen korán beszerzésre kerültek, de törékeny szerkezetük miatt használhatatlanná váltak. A mai Torricelli csöveink, bármily régiek is, már „második generációsak”.

            A szertárban található nem folyadékos, azaz száraz (vagy aneroid) barométerek közül a legrégebbi az a Vidie-féle fémbarométer, amelyet 1843-ban Lucien Vidie (1805-1866) francia tudós talált fel.
            A Vidie-féle fémbarométerekben egy vékonyfalú légüres fémszelence (ún. Vidie-féle szelence) van elhelyezve, amelynek felső lapján hullámos bemélyedések vannak. A légnyomás változásával ez a lap - a légnyomás nagyságától függő mértékben – deformálódik. Ezt a kis deformációt egy bonyolult emelőszerkezet egy skála mentén mozgó mutatóra viszi át. A készülék skálája egy higanybarométerrel való összehasonlítással, tapasztalati úton készült.