A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok

Cavendish-féle fémgömbök (beszerzési év: 1908)


Cavendish-féle fémgömbök

            Mivel az azonos töltések taszítják egymást, mindaddig távolodnak egymástól, míg a vezető felületére jutnak. Tehát az elektromos töltések mindig a vezető felületén helyezkednek el. Ez a tétel számos kísérlettel szemléltethető, de mind közül az egyik leglátványosabb az a kísérleti elrendezés, amelyet Henry Cavendish (1731-1810) angol fizikus állított össze először. Ez az elrendezés egy szigetelő nyélen elhelyezett sárgaréz gömbből és két – szintén szigetelő nyélen elhelyezett- sárgaréz félgömbhéjból áll. Ha a sárgaréz gömbnek elektromos töltést adunk, és a két sárgaréz félgömbhéjjal beburkoljuk, majd a félgömbhéjakat a szigetelő nyelek segítségével elvesszük a gömb közeléből, akkor elektromos ingával kimutathatjuk, hogy csak a félgömbhéjaknak van elektromos töltésük, a gömbnek nincs.
            Az elektromos töltéseknek a vezető felületén való elhelyezkedését használjuk a „töltés átkanalazásos” kísérletben, amellyel az elektromos töltés adagosságát tudjuk tanórai keretek között igazolni.