A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok

Nörrenberg-féle polarizációs készülék (beszerzési év: 1885-86)


            Ha egy fénysugár egy közeghatárra érkezik, akkor egyik része visszaverődik a közeghatárról, a másik része pedig behatol az új közegbe (megtörik). David Brewster (1781-1868) skót fizikus kísérleti úton meghatározta, hogy ha a természetes fénysugár olyan beesési szögben (az ún. Brewster-féle szögben) érkezik a közeghatárra, amely mellett a visszavert és a megtört sugár éppen merőlegesek egymásra, akkor beeső természetes fényből visszavert fény síkban teljesen poláros, és rezgési síkja a beesési síkra merőleges lesz.
            A Johann Gottlieb Christian Nörrenberg (1787-1862) német fizikus által 1858-ban elkészített ún. Nörrenberg-féle készülék ezt a - visszaverődés vagy a törés során fellépő- polarizációt használja ki. A Brewster-féle szög alatt beeső fénysugár esetében csak a visszavert sugár lesz teljesen poláros, míg – várakozással ellentétben- a megtört sugár csak részleges polárosságot mutat. Ha azonban több üveglapot egymásra helyezünk, akkor az átmenő fény polarizációja csaknem teljessé tehető.

Nörrenberg-féle polarizációs készülék

            A teljesen polarizált átmenő fény kimutatására használható Nörrenberg-féle készülék működését könnyen megérthetjük a rajzok alapján. A középső rajzon látható AB polarizáló üveglapra eső ab fénysugár először a készülék alján található amalgámos c tükörre, s erről az elemző S tükörre esik. Ez utóbbi tükör fekete üvegből van, s vízszintes tengely körül forgatható. A tükör helyett kis fényáteresztő képességű, de polarizátorként és analizátorként is kiválóan alkalmazható turmalin lemezt vagy több egymásra helyezett üveglapot is használhatunk. Ehhez a sötétített tükör - a tartójával együtt- a készülék felső részéről leemelhető, s így a helyére az előbbi alkatrészek beilleszthetők. Az AB és S között levő és szintén eltávolítható kerek üvegasztalkára tehetjük azokat az átlátszó testeket, amelyeknek a polarizált fényben való magatartását szeretnénk megvizsgálni.
            A mi Nörrenberg-készülékünk annyira darabjaira esett, hogy már a Hajnal Imre által leírt leltárban sem található meg. A korabeli ábrák alapján azonban be tudtuk azonosítani tudtuk ennek a kevéssé ismert eszköznek a részeit, és így újra működőképessé tehető. Használata a Brewster-szög beállítása miatt kényelmetlen és a tökéletes polarizáció elérése érdekében alkalmazott vastag üveglemez fényáteresztése kicsi. Ennek módosításában az üveglapokat (tükröket) Nicol-prizmák helyettesítik, így a bejövő és a kilépő sugarak egyirányúak.