A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Hopkins-féle interferenciacső a Chladni-féle készülékhez (beszerzési év: 1887)

            Ha két vagy több hullám egyszerre terjed a közegben, akkor ezen hullámok találkozásakor kialakulhat az ún. interferencia jelensége, amelynél duzzadóhelyek (illetve vonalak) és csomópontok (illetve vonalak) követik felváltva egymást.

Interferenciacső Chladni készülékéhez

            A hanghullámok interferenciájának kimutatására többféle készülék szolgál, de az egyik legkönnyebb, leglátványosabb módszert a William Hopkins (1793-1866) angol fizikus által 1835-ben készített Hopkins-féle interfenciacső jelenti, amelyet a Chladni-féle készülék rezgő fémlapja fölé kell helyezni. Az ábrán látható interferenciacső egy fából készült, kétágú cső, amely az ellenkező oldalon egy kifeszített hártyával van összeköttetésben. Ha a cső ágai a lapnak ellenkező rezgésirányú két része (+ és -) fölé vannak helyezve, akkor a hangrezgések kioltják egymást, s így a hártya, és a rászórt finom homok nyugalomban marad. Ellenkező esetben viszont a hangrezgések erősítik egymást, s így a homok leszóródik a hártyáról.

Az interferenciacső működése