Grezsa Ferenc - díj
A Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium dr. Grezsa Ferenc Magyar Örökség díjas emlékére, irodalomtörténészi és pedagógiai hagyatékának kutatására, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának Magyar Irodalmi Tanszékével való kapcsolat mélyítésére és a Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium humán oktató és nevelő munkájának, illetve humán tehetséggondozásának elősegítése, valamint a Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium Nagykönyvtárának kutatása céljából diákjai számára díjat alapít. A pályázat beadási határideje: 2024. március 31.
A Grezsa Ferenc-díj 2022-es pályatételei
1. Barangolások Juhász Gyula életműve körül
A „vidékiség” alakzatai Juhász Gyula költészetében (Magyar táj: így lát mélán egy magyar szem) – Juhász Gyula, a „vidék” költője; bujdosás, rejtőzés – vagy otthonra találás?
Alapozásként hozzá-olvasandó Grezsa Ferenc: Juhász Gyula egyetemi évei, 1902-1906; Akadémiai Kiadó, 1964
2. Kortársunk, Szőnyi Benjámin. Pályaképe és jelentősége, irodalomtörténeti helye és költészetének jellemzői a Szentek hegedűje (Buda, 1830) című kötetének néhány szabadon választott műve alapján. (https://www.vasarhelyiotemplom.hu/wp-content/uploads/Sz%C5%91nyi-Benj%C3%A1min-Szentek-h.-1830-as-kiad%C3%A1s-1-1-1_compressed.pdf)
3. Németh László-tételek
3.1.Németh László és Illyés Gyula, a „példamutató nagy ikerpár”. A két nagy író szerepvállalása, barátsága, levelezése. Németh László portréja Illyés Gyuláról mindenekelőtt Illyés lírája tekintetében. Alap-forrásként Grezsa Ferenc professzor tanulmányait használva.
3.2.A drámaíró Németh László
Nyilvánvaló volt, hogy két út között kellett választanom, amelyek egyszersmind a drámai szerkesztés ősi útjai is… Drámát kétféleképpen lehet írni. Vagy úgy, hogy kivágom a cselekmény legsűrűbb, legsokfelébb mutató darabját, a szívét mintegy, s abba vonom össze, ami előtte történt, s ami még történhetik… Így dolgoztak a görögök, így Racine és kortársai, vagy Ibsen a Nórában. A másik egyszerűbb: hogy a cselekményt szinte mondatokra szabdalom, mint Shakespeare a krónikáit, s mindegyik fölé írok egy jelenetet; így dolgozott Shakespeare-n kívül Schiller, a romantikusok, így írják a drámai költeményeket, a Faustot, a Peer Gyntöt. (…) Én általában a görögök, franciák csapásán jártam. (…) (Szerettem az igazságot, 1956)
GALILEI
a)-Egy sajátos csomópont-dráma szerkezeti elemzése
b)-Lelkiismeret és kompromisszum-készség; mit tehet az alkotó elme a hatalommal szemközt
c)-A szerző saját sorsának szublimálása: az alkotni vágyó értelmiségi lét korabeli dilemmái
