Főmenü
- Beiskolázás
- Hírarchívum
- Kapcsolat
- Dokumentumok
- Tankönyv
- Iskola
- Közzétételi lista
- Kollégium
- Grezsa Ferenc-Kertész Eszter-díj
- Grezsa Ferenc-díj
- Munkatársak
- Diákok
- Érettségi
- Eredményeink
- Pályázatok
- Comenius weboldal
- Alapítványok
- ECDL
- Térkép
- Videók
- Bethlenes öregdiákok
- Gyermekvédelem
- Theolingua
- Közösségi szolgálat
- EFOP-3.2.3-17-2017-00058
MEGHÍVÓ
Mottók
„Tanulni kell. A téli fákat.” (Nemes Nagy Ágnes: Fák)
„Miért? Nem értem.” (Columbo)
„Kertemben érik a
leveles dohány.
A líra: logika;
de nem tudomány.” (József Attila)
„Az én egyszerű elképzelésem szerint a tudományos elmélet csupán a világegyetem modellje vagy éppen részleges modellje; olyan szabályok gyűjteménye, melyek megfigyeléseinkhez rendelik a modell mennyiségeit. Az elmélet csak a mi elménkben létezik, ezen túl semmi realitása nincs (akármit jelentsen is ez).” (Stephen W. Hawking: Az idő rövid története. A nagy bummtól a fekete lyukakig.)A nyomozás, az (irodalom)értelmezés és a tudományos megismerés logikája között – a legáltalánosabb szinten – hasonlóság figyelhető meg. Természetesen óriási a különbség a különböző tudományok módszertana között, de a magyarázatban, a törvényszerűségek keresésében felfedezhető a logikai hasonlóság is. Ha a Hawking-idézetben a világegyetem szón az irodalmi mű (lehetséges) világát, világról alkotott képét, „világegyetemét” értjük, nyilvánvalóvá válik ez. A természettudomány a valós világot magyarázza, az irodalom értelmezője pedig a lehetséges világot, ami azonban a valós világra vonatkozik, mert annak modellje. Így látszólag egymástól távol eső dolgok kerülnek egymás mellé: a nyomozás módszertana (például Columboé) a tudományos megismerést szemlélteti, ami segít megérteni a megismerés logikáját, a gondolkodási műveletek célját és feladatát.