A galéria udvarán a gimnázium bővítése kapcsán előírt, 250 négyzetméteres területen, kétméteres mélységig elvégzett próbafeltárás során az altalaj elszíneződése irányította a szakemberek figyelmét a tíz, római kori objektumra, amelyek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt itt, a Hódtó partján.

A tanulók az 1800 éve keletről érkezett nomád népcsoport építette gabonatároló vermek és a Hódtó irányába futó vízelvezető csatornák megtekintés során megtudták, hogy ebben az időben a férfiak várható életkora mindössze 30-40 év volt, s a nők ennél is kevesebbre számíthattak a szüléseknél bekövetkezett halálesetek nagy száma miatt, s a termőföld tápértékének lecsökkenése miatt három-négy generációnként újabb területek kellett hogy művelés alá vonjanak, amely következtében a települések elhelyezkedése időről időre változott.

Kezükbe vehették a gimnazisták azt az ezüstérmét is, amely azt bizonyítja, hogy a tatárdúlást követően a Hódtó partja az elsők között népesült be. Mindezt az 1699-ben vert, első Lipót által kibocsátott váltópénz, a Duárius igazolja, amelyet szintén a próbafeltárás során találtak meg a régészek a fémkeresővel végzett vizsgálatnak köszönhetően. Csányi Viktor szólt arról is, hogy munkájuk során GPS készülék segítségével pontosan rögzítik a leletek megtalálási helyét, s a tárgyak a Tornyai János Múzeumba kerülnek további tisztításra és feldolgozásra.

A rendhagyó tanórán a Bethlen Gábor Református Gimnázium 11. a. és 12. b. osztály diákjai közül, akik helyesen válaszoltak a régész kérdéseire, s tudták, hogy a város területék több mint ezer régészeti lelőhelyet tartanak nyilván, vagy azt, hogy egy földbe ásott ház mintegy öt-tíz éven át volt lakható, a múzeum Korok, kultúrák, lelőhelyek című sorozatának előadásait összegző kötetét kaphatták ajándékba.

forrás: Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs Emlékpont

Köszönjük a lehetőséget!