A különböző ritkításnál fellépő jelenségek bemutatásához leginkább használatos kisülési csősorozat az ún. Cross-féle vákuum-skála hat darab, egyenként 40 cm hosszú csővel van ellátva. A csövek fa állványra vannak szerelve, s fogantyús kapcsolóval vannak ellátva, amellyel a csöveknek az egymás után történő bekapcsolását lehet megoldani. A csövek végeibe beforrasztott elektródokra szikrainduktoron keresztül több ezer voltos feszültséget kapcsolunk.

    - Az első csőben 40 Hgmm nyomású levegő van. Általában ezen a nyomáson indul meg az áram, s így a két elektróda között vékony, szikrához hasonló „fényfonál” jelenik meg.
    - A második számú csőben 10 Hgmm nyomás van, amelynél a „fényszál” kiszélesedik, és ún. fénynyaláb jön létre.
    - A harmadik számú csőben 6 Hgmm nyomáson megjelenő fényjelenséget Geissler fénynek nevezzük. Az elnevezést onnan kapta, hogy általában ilyen, vagy még ennél egy kicsit kisebb nyomás található az ún. Geissler-csövek belsejében.
    - A negyedik számú csőben 3 Hgmm a ritkítás. Ebben a csőben figyelhetjük meg a leglátványosabb jelenségeket, mivel ezen a nyomáson a cső egész keresztmetszetén, hosszirányban élesen elkülönülő világosabb és sötétebb rétegek különböztetők meg. A fellépő ködfénykisülés (vagy glimmkisülés) rétegei a katódtól indulva a következők: a katódot borító vékony hártya a katódfény (vagy katódréteg); az ehhez csatlakozó rész a sötét katódtér (vagy Hittorf-féle illetve Crookes-féle sötét tér); a katód felől élesen elhatárolt és az anód felé elmosódó negatív ködfény; ezt követi a Faraday-féle sötét tér; a cső legnagyobb részét kitöltő pozitív oszlop vagy más néven plazma; a sötét anódtér; s végül az anódot beborító anódfény (vagy anódréteg).
    - Az ötödik csőben 0,14 Hgmm a ritkítás. Ebben az esetben az anódhoz csatlakozó fényoszlop egyre inkább összehúzódik, a katód oldalán pedig egyre inkább előre nyomul az anód felé. Ez az ún. Tesla-fény.
    - A hatodik csőben már igen nagy légritkítás, mintegy 0,03 Hgmm nyomás van. Ekkor már a gázban fényjelenség alig, vagy egyáltalán nem tapasztalható. Ezt a nyomást Crookes-vákuumnak is nevezik, mivel a William Crookes által gyártott ún. Crookes-csövekben is ekkora a nyomás. Közel ezen a nyomáson működnek a katódsugárcsövek, amelyekben az üvegcső zöld színben történő fluoreszkálását figyelhetjük meg, illetve a röntgencsövek is.