A szertárban található hőmérők közül most elsősorban a muzeális értékűeket szeretnénk megemlíteni. Az évek során sajnos több hőmérő is eltört, így csak három igazán patinás darab maradt meg épségben a száz évnél idősebb beszerzések közül.

            A demonstrációs hőmérők közül első helyre kívánkozik az az 56 cm hosszú higanyos hőmérő, amelynek félfokonkénti papírból készült foksor beosztása igen pontos hőmérsékletmérést tesz lehetővé. A hőmérő mérési tartománya -35 °C és 50 °C közé esik.       Szintén a demonstrációs hőmérők csoportjába tartozik az a 45 cm hosszú Müller-féle hőmérő, amely festett petróleummal van megtöltve. Az egész fokonkénti beosztás leolvasását a papírból készült színes foksor könnyíti meg. A hőmérő a -20 °C és 120 °C közé eső tartományban tud mérni.

            Igazi kuriózumnak számít az a 34 cm hosszú, a végein vasalással megerősített higanyos hőmérő, amelynek egész fokonkénti skálája Réamur-fok (°R) beosztással van ellátva. A hőmérő a -30 °R és 80 °R közé eső tartományban képes hőmérsékletet mérni. A Réamur-skála nevét René Antoine Ferhault de Réaumur (1683-1757) francia természettudósról kapta, aki a skála rögzített pontjainak a víz fagypontját (0 °R) és a víz forráspontját (80 °R) választotta. Nehézkessége miatt ilyen skálát ma már csak kevés országban használnak, mivel a jóval könnyebben használható Celsius- skála kiszorította. A két skála közötti átszámítás:
l °R = 0,8 °C.

            Szintén ritkaságnak számít az az 1890-ben beszerzett ún. fagyasztó hőmérő, amely a késleltetett fagyasztás, és a fagyasztásnál keletkező hő kimutatására szolgál. Az eszköz végében levő üvegtartályban valamilyen kondenzációs magoktól mentes folyadék - valószínűleg desztillált víz- van elhelyezve, s a folyadék fölött vákuumot hoztak létre. Ha a folyadékot rázkódásmentesen hűteni kezdjük, akkor nem fagy meg a fagyásponton, vagyis „túlhűtjük”. Egy hirtelen mozdulatra a folyadék pillanatszerűen megfagy, s a túlhűtés mértékével arányos fagyáskor felszabaduló hő meghatározására használhatjuk a tartály végén elhelyezett finom beosztású higanyos hőmérőt.

            A szertárban számos olyan hőmérő is van, amelyeket már nem használunk, mivel az idők során tönkrementek, de a leltárkönyvek említenek olyan hőmérőket is, amelyek mára már eltűntek a szertárból. A tönkrement hőmérők közül említést érdemel az a John Leslie (1766-1832) skót fizikusról elnevezett ún. Leslie-féle különbségi léghőmérő, amely a 1880-81-es tanévben került beszerzésre. A kb. 45 cm magas hőmérő egyik üveggömbje eltörött, az eszköz mára már javíthatatlan.

            A szertár újabb beszerzései próbálnak haladni a korral: először egy 10 db-os alkoholos hőmérő készlet, majd 3 db precíziós hőmérő és 3 db digitális hőmérő került megvételre, egyik öregdiákunknak, Hadas János nyugalmazott villamosmérnöknek köszönhetően pedig 2006-ban további hőmérőkkel gazdagodott szertárunk.